Románia 63 millió euró összértékben fejlesztette az árvízvédelmi eszköztárát, a beruházás 85%-kát az Európai Unió biztosította vissza nem térítendő hitel formájában. Ebből az összegből 6,28 millió lej jutott a szatmári kirendeltségnek, amelyből létrehoztak egy operatív központot Szatmárnémetiben, egy automatizált mérőállomást a Kányaházai-tavon és két mérőpontot a Rossz és a Fehér patakon. Az operatív központot motoros pontonhíddal, öt darab, egyenként 200 méteres felfújható töltéssel, 500 méter hosszú alumínium-töltéssel, két darab homokzsáktöltővel, szádfallal és azt a földbe verő géppel, különböző szennyezést tisztítani képes berendezésekkel, földmunkát végző munkagépekkel (traktorral, billenős teherautóval, buldózerrel, hosszú karú markológéppel) és kaszálógépekkel látták el.
A Kányaházai gyűjtőtó kapcsán Andries elmondta, hogy tervek készülnek befogadóképessége növelésére. Szintén dolgoznak a Mázsa-patak szabályozását célzó terveken. Az idei munkálatok kapcsán megemlítette, hogy a tavaszi áradást követően Királydaróc közelében szabályozták a Kraszna medrét és mintegy 2,5 kilométer hosszan megerősítették a töltését. Barlafalu közelében megtisztították a Rogyina-patak medrét és hasonló munkálatok zajlanak a Fehér, a Rossz, a Kislekence patakon, valamint a Krasznán Girókuta és Alsószopor közelében.
Még 1994-ben elkezdték azokat a munkálatokat, amelyeknek célja, hogy stabilizálják a Szamos folyását a máramarosi Sülelmed városa és Szatmárnémeti között. Ebből már csak a Borválaszúton, Apán, Dobrácsapátin és Szatmárpálfalván áthaladó szakasz van hátra. Ennél is régebb óta, 1990 óta dolgoznak a Kraszna és mellékpatakjainak rendezésén, de az elmúlt években tettek erőfeszítéseket a Kislekence, a Rossz, a Nagytarna, a Túr, a Kistalna és a Nagytalna patak mentén is. A Nagytarna esetében a 2008-as, 2010-es és 2013-as gátszakadást követően mintegy 4300 méteres szakaszon erősítették meg a patak partját, töltését, szabályozták medrét betonlapokkal és egyéb eszközökkel. A Túr felső szakaszán szintén mintegy két kilométer hosszúságban erősítették meg a partot, szabályozták medrét.
Szintén az árvízvédelmi harcot szolgálja az a 18 automatikus mérőpont, amelyeket PHARE-program keretein belül a Krasznán és a Túron hoztak létre, magyarázta Andries.
Romániában viszonylag rövid időre tekinthet vissza a központi vízgazdálkodás intézményesített formája, hisz csak 1956-ban jött létre az első illetékes hatóság. Szatmár megye túlnyomó többsége (az Ér patak vízgyűjtő medencéjét leszámítva) a Szamos-Tisza Területi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik Máramaros, Szilágy, Kolozs és Beszterce-Naszód megyével egyetemben.
Statisztikai érdekességként Andries elmondta, a Szatmár megyei igazgatóság összesen 1083 kilométer hosszú, 3401 négyzetkilométer összterületű vízfelületet kezel. Munkájukkal illetve a meglévő 561,46 kilométer töltéssel 189 települést és 135.085 hektárnyi területet védenek.